Az energetikai tanúsítvány egy többoldalas dokumentum, amelynek első része az összefoglaló lap az azonosító adatokkal, a második része az alátámasztó számítás: ez egy részletesebb anyag, ami a kalkulációk kiinduló adatait és a részeredményeket tartalmazza. Az utolsó rész a korszerűsítések fejezete.
Az utolsó munkarész, amit a szakvélemény tartalmaz, a javasolt korszerűsítések leírása. Felsoroljuk, hogy a számítások alapján milyen munkálatokkal lehet a leginkább költséghatékonyan mérsékelni az ingatlan energiafogyasztását. Gyakori eset például hogy a tulajdonosok nyílászáró cserét szeretnének végezni, és a számítások alapján kiderül, hogy egy kazáncsere jobban mérsékelné az energiafelhasználást, és kevesebbe is kerülne.
A 7/2006 TNM rendelet alapján számoljuk ki az energiafogyasztást, és mivel mindenki kötelezően ezt a módszert alkalmazza, a végeredmény elvileg független az elkészítő vállalkozástól. A minősítést a számított energiafogyasztás és a követelmények százalékban kifejezett aránya adja. Az alapos munka során olyan értékek is a számításba kerülnek, mint a táv- és központi fűtés paraméterei vagy az épület felület-térfogat aránya. A számítások alapján meg lehet becsülni az egyes korszerűsítések megtérülési idejét és az elérhető megtakarítást is.
Az energiatanúsítvány akár 10 évig is érvényes.
Ez akkor lehetséges, ha az épületen nem hajtanak végre energetikai tényezőt befolyásoló átalakítást (például hőszigetelés), illetve ha az energiaosztályok nem szigorodnak. A besorolási osztályok megváltozására a közeljövőben feltehetően nem kell számítani. A tanúsítványra értelemszerűen csak akkor van szükség, ha az épület eladásra kerül, így ha a dokumentum az előbbi okok valamelyike miatt érvényét veszti, ez semmilyen megújítási kötelezettséggel nem jár.
A helyszíni kiszállásra és felmérésre mindenképp szükség van, ennek időtartama kb. 30 perc. A kalkulációkat az itt rögzített adatok alapján készítjük el, ilyenek többek között az ablakok állapota, a fűtési rendszerek hatásfoka, és magának az épületnek a geometriai kialakítása, méretei.
Hőkamerás mérést a szemle és a tanúsítás során nem végzünk. A kamera a nem látható infravörös tartományú hősugarakat méri, és a vizsgálat csak november és február között végezhető el.
A penészedés igen gyakran felmerülő szerkezeti probléma, de elkerülése viszonylag egyszerű, ha a kialakulásának okait megértettük.
A penészedést gombák okozzák, amelyek nedves felületen jelennek meg 1-2 nap után. Ahol penészedés van, ott kivétel nélkül minden esetben van vizesedés, ami lehet páralecsapódás is. A feladat a pára kondenzáció elkerülése, ha ezt el tudjuk kerülni, akkor nem alakul ki a penész.
A kondenzáció kialakulása a fal hőmérsékletétől és a szoba levegőjének páratartalmától függ. Alacsony hőmérséklet és magas páratartalom esetén a vízgőz kicsapódik. Régebben épült lakóházakban nincs probléma a penészedéssel, mert az ablakok nem tömítenek megfelelően, és így nem tud kialakulni olyan magas páratartalom, ami kondenzációt eredményezne. Ha az ablakok cserére kerülnek, a használat során termelődő nedvesség (pl. ruhaszárítás, főzés), nem tud természetes módon megtörténni és a sarkokban, vagy az ablakok körül kivirágzik a penész.
Amit ilyenkor tehetünk, hogy résszellőzőt szereltetünk az ablakba és ezzel biztosítjuk a folyamatos levegőáramlást, vagy megpróbáljuk minimumra szorítani a páratermelést a helyiségben.
Ha a fenti probléma felmerül az ablakcsere után és az előző két módszer nem segít, a külső falak és födémek szigetelését javasoljuk. A hőszigeteléssel ugyanis emelkedni fog a belső falfelület hőmérséklete, és mint tudjuk, a pára csak hideg felületeken tud lecsapódni.
Összefoglalva: nincs penészedés, ha jó ablakokat – jól hőszigetelt szerkezeteket építünk. A külső oldali hőszigetelés nem okoz penészedést, legyen szó akár műanyag habokról vagy bármilyen más anyagról.
Az e-építés archívumában a tanúsítvány első oldalán található azonosító (HET) szám alapján megkereshetjük az ingatlant, annak adatait, az elért minősítést, és a tanúsítót. Ha a dokumentum benne van az adatbázisban biztosan hiteles, ide ugyanis csak akkor lehet beküldeni munkákat, ha az elkészítője rendelkezik a megfelelő engedélyekkel. A szakvélemény összefoglaló lapján egy QR kódot is találunk, ezt beolvasva közvetlenül ellenőrizhetjük azt az adatbázisban.
Kizárólag tanúsítói jogosultsággal rendelkező vállalkozó állíthat ki energiatanúsítványt.
A szakmagyakorlásról szóló 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletnek megfelelően kötelező előírás a szakirányú mérnöki végzettség, kamarai tagság, és szakmai tapasztalat. A szakvéleményt egy konkrét személy készíti, aki jogosultsági számával felelős a munkáért.