Az energetikai tanúsítvány egy többoldalas dokumentum, amelynek első része az összefoglaló lap az azonosító adatokkal, a második része az alátámasztó számítás: ez egy részletesebb anyag, ami a kalkulációk kiinduló adatait és a részeredményeket tartalmazza. Az utolsó rész a korszerűsítések fejezete.
Az utolsó munkarész, amit a szakvélemény tartalmaz, a javasolt korszerűsítések leírása. Felsoroljuk, hogy a számítások alapján milyen munkálatokkal lehet a leginkább költséghatékonyan mérsékelni az ingatlan energiafogyasztását. Gyakori eset például hogy a tulajdonosok nyílászáró cserét szeretnének végezni, és a számítások alapján kiderül, hogy egy kazáncsere jobban mérsékelné az energiafelhasználást, és kevesebbe is kerülne.
A 9/2023 ÉKM rendelet alapján számoljuk ki az energiafogyasztást, és mivel mindenki kötelezően ezt a módszert alkalmazza, a végeredmény elvileg független az elkészítő vállalkozástól. A minősítést a számított energiafogyasztás és a követelmények százalékban kifejezett aránya adja. Az alapos munka során olyan értékek is a számításba kerülnek, mint a táv- és központi fűtés paraméterei vagy az épület felület-térfogat aránya. A számítások alapján meg lehet becsülni az egyes korszerűsítések megtérülési idejét és az elérhető megtakarítást is.
Az energiatanúsítvány akár 5 évig is érvényes.
Ez akkor lehetséges, ha az épületen nem hajtanak végre energetikai tényezőt befolyásoló átalakítást (például hőszigetelés), illetve ha az energiaosztályok nem szigorodnak. A besorolási osztályok megváltozására a közeljövőben feltehetően nem kell számítani. A tanúsítványra értelemszerűen csak akkor van szükség, ha az épület eladásra kerül, így ha a dokumentum az előbbi okok valamelyike miatt érvényét veszti, ez semmilyen megújítási kötelezettséggel nem jár.
A helyszíni kiszállásra és felmérésre mindenképp szükség van, ennek időtartama kb. 30 perc. A kalkulációkat az itt rögzített adatok alapján készítjük el, ilyenek többek között az ablakok állapota, a fűtési rendszerek hatásfoka, és magának az épületnek a geometriai kialakítása, méretei.
Hőkamerás mérést a szemle és a tanúsítás során nem végzünk. A kamera a nem látható infravörös tartományú hősugarakat méri, és a vizsgálat csak november és február között végezhető el.
A penészedés igen gyakran felmerülő szerkezeti probléma, de elkerülése viszonylag egyszerű, ha a kialakulásának okait megértettük.
A penészedést gombák okozzák, amelyek nedves felületen jelennek meg 1-2 nap után. Ahol penészedés van, ott kivétel nélkül minden esetben van vizesedés, ami lehet páralecsapódás is. A feladat a pára kondenzáció elkerülése, ha ezt el tudjuk kerülni, akkor nem alakul ki a penész.
A kondenzáció kialakulása a fal hőmérsékletétől és a szoba levegőjének páratartalmától függ. Alacsony hőmérséklet és magas páratartalom esetén a vízgőz kicsapódik. Régebben épült lakóházakban nincs probléma a penészedéssel, mert az ablakok nem tömítenek megfelelően, és így nem tud kialakulni olyan magas páratartalom, ami kondenzációt eredményezne. Ha az ablakok cserére kerülnek, a használat során termelődő nedvesség (pl. ruhaszárítás, főzés), nem tud természetes módon megtörténni és a sarkokban, vagy az ablakok körül kivirágzik a penész.
Amit ilyenkor tehetünk, hogy résszellőzőt szereltetünk az ablakba és ezzel biztosítjuk a folyamatos levegőáramlást, vagy megpróbáljuk minimumra szorítani a páratermelést a helyiségben.
Ha a fenti probléma felmerül az ablakcsere után és az előző két módszer nem segít, a külső falak és födémek szigetelését javasoljuk. A hőszigeteléssel ugyanis emelkedni fog a belső falfelület hőmérséklete, és mint tudjuk, a pára csak hideg felületeken tud lecsapódni.
Összefoglalva: nincs penészedés, ha jó ablakokat – jól hőszigetelt szerkezeteket építünk. A külső oldali hőszigetelés nem okoz penészedést, legyen szó akár műanyag habokról vagy bármilyen más anyagról.
Az e-építés archívumában a tanúsítvány első oldalán található azonosító (HET) szám alapján megkereshetjük az ingatlant, annak adatait, az elért minősítést, és a tanúsítót. Ha a dokumentum benne van az adatbázisban biztosan hiteles, ide ugyanis csak akkor lehet beküldeni munkákat, ha az elkészítője rendelkezik a megfelelő engedélyekkel. A szakvélemény összefoglaló lapján egy QR kódot is találunk, ezt beolvasva közvetlenül ellenőrizhetjük azt az adatbázisban.
Kizárólag tanúsítói jogosultsággal rendelkező vállalkozó állíthat ki energiatanúsítványt.
A szakmagyakorlásról szóló 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletnek megfelelően kötelező előírás a szakirányú mérnöki végzettség, kamarai tagság, és szakmai tapasztalat. A szakvéleményt egy konkrét személy készíti, aki jogosultsági számával felelős a munkáért.